A számlakibocsátás elektronizálása csökkentené a vállalatok költségeit, bővítené a pénzintézetek szolgáltatási körét és bevételeit – ahogy az adóbevételeket is.
A kormány törvénybe foglalta, hogy az év közepéig minden pénztárgépet hálózaton keresztül összeköttetésbe kell hozni a Nemzeti Adóhatóság (NAV) központjával. Az intézkedés nem titkolt célja a gazdaság fehérítése, a bevételek eltitkolási lehetőségének csökkentése. A pénztárgépes forgalom jellemzően a kiskereskedelmi forgalomra koncentrál, ezért e fejlesztés teljesen érintetlenül hagyja a vállalatközi forgalmat, amely jellemzően átutalással történik. Becslésem szerint az azonnali fizetéses (pénztárgépen keresztül rendezett) és a halasztott fizetéses (átutalással, vagy csekkel rendezett) forgalom értéke nagyjából megegyezik. Tehát a számlakibocsátás elektronizálása nagyjából ugyanakkora adóbevétel-emelkedést okozna, mint a pénztárgépek bekötése.
A pénztárgépekkel szemben a számlakibocsátás elektronizálása egy jóval bonyolultabb feladat. Már ma is működnek Magyarországon elektronikus számlázó rendszerek. Ezek vagy az EDI szabványt használják és két vállalt között pont-pont összeköttetést valósítanak meg, vagy egyedi fejlesztésű sziget rendszerek.
A problémát az Európai Unió is érzékelte, ezért a fizetési üzenetek szabványcsalád (ISO20022) részeként elkészítette az elektronikus számlázás szabványos üzenetét, amelynek felhasználásával a partnerek közötti számlázás teljes egészében automatizálható és elektronizálható. A brüsszeli elképzelés szerint a számlák közvetítését pénzintézetek fogják végezni; a bevezetés tervezett ideje 2016. Az előzetes számítások szerint a szabványos elektronikus számlázás bevezetése csak az eurózónában ezermilliárd euró nagyságrendű megtakarítást eredményez a vállalatok számára.
Míg a közepes és nagyvállatok esetében az elektronikus számlázást vagy manuálisan kezdeményezik vagy automatizált módon a vállalatirányítási rendszerrel, addig a kisvállalatok és a magánszemélyek részére az elektronikus banki terminál kínál majd számlalétrehozási és megtekintési funkciókat. Tehát a fejlesztések nagy része a pénzintézetekre hárul, akik e szolgáltatásokért jutalékot számíthatnak fel ügyfeleiknek. Ez a jutalék várhatóan jelentősen szerényebb lesz, mint a nyomat előállítás és a postaköltség összege. Az ügyfeleknek pusztán annyi dolguk lesz, hogy szerződéskötéskor jelezniük kell elektronikus számla fogadási igényüket, illetve fel kell tüntetniük azt a számlaszámot, ahova a számla továbbítását kérik.
Amennyiben a kormány úgy dönt, hogy támogatja az elektronikus számlázás bevezetését, a döntés valamennyi szereplő számára előnyös. A vállalatok számára csökken az adminisztrációs teher és olcsóbbá válik a működés. A pénzintézetek gazdagodnak egy újabb szolgáltatással, amely növeli a bevételeiket. Az állam hatékonyabb ellenőrizheti a vállalatok bevételeit és költségeit, így emelkedhet az adóbevétel. Ráadásul ezt formátumot vezetik be a Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartozó EU-tagállamokban is. A külföldre irányuló számlák költsége és kézbesítésük ideje ráadásul nagymértékben csökken.
A szabvány további előnye, hogy képes kiváltani a sárga csekket is. A szükséges üzenetek implementálása egyszerű, így nagyon alacsony a belépési küszöb, ahonnan megéri a csatlakozás. Azaz valamennyi olyan szervezet, amely eddig csekket adott ügyfeleinek (társasházi közös képviselet, lapkiadó, közüzemi szolgáltató, iskolai, óvodai étkeztetés stb.) csatakozhat, és egyszerűsítheti pénzügyi folyamatait.
Az elektronikus számlázás bevezetésének kulcsa az állam kezében van. Ha ugyanis az állam valamennyi intézményének meghirdetne egy ütemtervet, akkor robbanásszerűen kezdene el terjedni az elektronikus számlázás. A Magyar Posta mint pénzügyi szolgáltató kialakíthatná saját elektronikus számlázás szolgáltatást, így tartva meg a csökkenő levélforgalom miatt kieső munkahelyeket.
