A SEPA (Singe Euro Payment Area – Egységes Euró Fizetési Övezet) bevezetését az Európai Központi Bank (EKB) kezdeményezte azzal a céllal, hogy lebontsa a pénzügyi határokat az Euró zóna országai között. Az országhatáron átnyúló átutalásokat az országok központi elszámoló házainak az EKB központi elszámoló házán keresztül történő összekötésével oldották meg.
Tehát az országon belüli átutalások teljesítése továbbra is a nemzeti elszámoló házon belül teljesül.
Amennyiben egy átutalás kedvezményezettje az ország határain túlmutat, akkor a helyi elszámoló ház továbbítja a központba, amely továbbadja a kedvezményezett bankja szerint elszámoló háznak. Az átutaláshoz szükséges fedezetet az indító ország nemzeti bankja biztosítja a Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszeren (angolul RTGS – Real Time Gross payment System) keresztül.
Ahogy a fentiekből is látszik a SEPA egyik alapkövetelménye, hogy az ügyfél lehetőleg semmit se vegyen észre abból, hogy Euró átutalást fogad vagy küld országon kívüli számla ellenében. Ez vonatkozik a költségekre is. Azaz a SEPA bevezetésekor teljesítendő legfontosabb szempont volt, hogy a bank költség szempontból nem tehet különbséget a hazai és az Európán belüli tételek között. A SEPA másik célja volt, hogy a vállalatnak vagy magán személynek legyen elegendő összesen egy darab bankszámla, hogy Európán belüli valamennyi pénzügyét intézhesse.
Ráadásul az EKB döntése értelmében a SEPA alapja az ISO20022 szabványnak megfelelő XML típusú fizetési üzentek, melyek nagyban eltérnek az előtte használt ISO15022 MT üzenetektől. Az új üzenet szabvány bevezetését mégis a végponttól végpontig automatizálható feldolgozás és összességében a bankok számára olcsóbb költségek indokolták. A 2008-as indulást követően a bankok és az elszámoló házak a továbbiakban is használták az országon belül megszokott üzeneteket és csak országból kimenő átutalás esetben használtak SEPA üzenetet. Az EKB azonban a nyilvánvaló előnyök miatt azt várta, hogy 2014-re döntő többségben lesznek az ISO20022 szabványnak megfelelő üzenetek az európai pénzvilágban. Ezzel szemben a tavalyi felméréseken a legfelkészültebb országok esetében is csak 30% volt a SEPA üzenet aránya. Ráadásul a pénteken zárult SIBOS konferencián tartott gyors felmérés értelmében a bankok a jelenlegi körülmények között nem feltétlen szeretnének egy egyébként feltétlenül szükséges beruházásba kezdeni.
