A kérdésre könnyen lehet pozitív és negatív választ is adni. Mindenestre az elmúlt évek tapasztalataiból arra lehet következtetni, hogy a kedvezményes díjakkal elcsábított ügyfelek csak addig maradnak, ameddig e díjszabás fennáll, vagy kedvezőbbet nem találnak. Ezért azt gondoljuk, hogy az ügyfélkört növelni szándékozó bankoknak szolgáltatásaiban kell bővülniük, mintegy üzleti igényt teremtve. Ez egyben bevétel növekedést is jelent, szemben a kínált akciók során elszenvedett veszteségekkel.
Ahhoz, hogy a fenti szemléletet alkalmazhassuk ismernünk kell a különböző méretű vállalatok által a bank számára termelt nyereséget és a bank e vállalatok számára kínált szolgáltatáscsomagjait. E szempont rendszer szerint a vállaltok az alábbi négy kategóriába sorolhatóak:
- A nagyvállalatok jellemzően speciális konstrukciót kap, mert nagy presztízst jelent. A nyújtott szolgáltatások nagy bevételt jelentenek alacsony nyereségtermelő képesség mellett.
- A középvállalatok már nem kap speciális konstrukciót, bankot a nyújtott szolgáltatások alapján választ. Mivel ebben a szegmensben már nem annyira éles a verseny a bank nagyobb nyereséget könyvelhet el.
- A kisvállalatok generalizált szolgáltatások közül tudnak választani minimális mozgástér mellett. Számuk jelentős, a speciális szolgáltatásokra nem feltétlenül van igényük és megfizetni sem kívánják azokat. Ugyanakkor a szolgáltatási díjakon a bank jelentős nyereséget tud realizálni. A kisvállalat estében a pénzintézet választása félig érzelem alapú, de a nyújtott szolgáltatásokkal befolyásolható.
- A mikro vállalatok jellemzően teljesen generalizált szolgáltatásokat vesznek igénybe néha egy-egy speciális ajánlattal. E mellett kijelenthető, hogy a szektornak jelentős nyereségtermelő képessége van.
Értékelve az egyes szereplőket azt a következtetést vontuk le, hogy leginkább a közép vállaltok, valamennyire a kisvállatok irányába végzett szolgáltatás fejlesztés járhat együttesen bevétel és profit növekedéssel. Mivel a bevétel növelés mellett a nyereségesség növelése is fontos szempont, ezért csak az elektronikusan nyújtott szolgáltatások irányába történő fejlesztés hozhatja meg a kívánt eredményeket. Amennyiben a bank az elérhető nyereség reményében belevág a fejlesztésbe, kezére játszik, hogy a banki tranzakciók országon belüli és nemzetközi szabványai éppen egységesedést jelentő változás alatt vannak.
A közép- és kisvállatok szinte kivétel nélkül elektronikus banki terminált használnak, továbbá a vállalatirányítás is jellemzően elektronizált. Ugyanakkor a vállalatirányítás szoftveres támogatása szükségszerűen nem tud olyan szofisztikált lenni, mint a nagyvállalatok esetében. Ezért éppen a pénzügyi folyamatok támogatásában tudhat a bank értéknövelt szolgáltatásokat nyújtani ügyfelei számára.
A fenti gondolatmenet alapján és a szabványosodási törekvések figyelembevételével az elektronikus számlamenedzsment bevezetése mutatkozik a legígéretesebb vállalkozásnak. Az elektronikus számla menedzsment funkció arra a tényre támaszkodik, hogy amennyiben az ügyfél már rendelkezik számlával az adott banknál semmilyen szempontból sem szükséges a szerződéses feltételek módosítása miatt a pénzintézetet felkeresni. Egyrészt az ügyfél és törvényes képviselőjének pénzmosás ellenes szűrése már megtörtént, másrészt, ha használ elektronikus banki terminált rendelkezik minden technikai feltétel adott a végzett tevékenységek authorizálásához. Az első bevezetendő funkció az (al)számla nyitás és zárás lehetne. A következő az aláírási jogosultságok távoli változtatása. Ez után kerülhetne sor az okmányos műveletek elektronizálására.
