Úgy tűnik, hogy a legnagyobb európai bankok elérkezettnek látják az időt saját kártyatársaság megalapítására. Lehet-e sikeres egy ilyen vállalkozás a VISA és MasterCard hegemóniája mellett úgy, hogy Kína is független kártyatársaságot akar?
A kérdésre első közelítésben valószínűleg nem könnyű igennel válaszolni. Viszont vegyük figyelembe, hogy a mobil készülékekbe integrált NFC (Near Field Communication) chipek fennállásuk óta a legnagyobb változást okozhatják a kártya hálózatokban. Véleményem szerint az alábbi motivációk működnek az egyes szereplőknél:
- A készülékgyártók egymásra licitálva törekszenek a funkció mihamarabbi biztosítására.
- A bankok nem akarnak kimaradni a kínálkozó lehetőségből
- A kártyatársaságok teljesen természetesnek veszik szerepüket az elszámolásban és a kiegyenlítésben
- A telefon társaságok egyelőre távol tartják magukat e fejlesztésektől.
A szereplők későbbi helyzetét leginkább meghatározó kérdés, hogy lehet-e egyáltalán alternatívát teremteni a kártyatársasági hálózatoknak? Amennyiben nem, az európai kártyatársaság újszerű termékekkel, illetve olcsóbb szolgáltatásokkal viszonylag könnyedén meg tudja különböztetni magát riválisaitól. A támogató nagy bankok könnyedén tudják finanszírozni a projektet, ameddig ki nem alakul a kritikus tömeg. Ettől a ponttól kezdve viszont jelentős nyereségre számíthatnak, hiszen a kártya hálózat üzemeltetés alapvetően jó üzlet.
Ha viszont lehet alternatívát teremteni a kártyatársasági hálózatoknak, akkor nem csak az európai kártyatársaság, hanem valamennyi piaci szereplő hosszú távú jövője kérdéses. Furcsa mód a mobiltelefon hálózatok jelenthetnek egyedül konkurenciát. Ennek lehetőségét viszont jelentősen csökkenti az a tény, hogy a szereplők komoly konkurencia harcot vívnak egymással. Összefogás nélkül pedig elképzelhetetlen, hogy ezen a terepen sikeresek legyenek.
Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a piaci szereplők egy része keresi a kártya hálózatok alternatíváját. Ha sikerül, szolgáltatásuk jelentősen átrajzolhatja a piacot.
